Pusztatemplom

A ROM Vándor örökségmentő program hetedik, helyreállított romhelyszíne 2026 nyarán került átadásra. Az egyéves előkészítő és kivitelező munka eredményeként a Lajosmizse külterületén található 14. századi Pusztatemplomnak nevezett védett műemlék állagmegóvásával nemzeti kultúránk egy elfeledett, értékes darabja újulhatott meg. A szakszerűen konzervált, és stabilizált épületmaradvány szép példája poétikus romjainknak.

Romtörténet

A szakrális romemlék az egykori Árpád-kori Mizse falu templomának maradványa. A falu létrejötte a 13-14. sz. fordulójára tehető, amikor a vizenyős rétekkel és füves pusztákkal borított területen megtelepedtek a kunok. Becslések szerint a 13. század elején (a mai megye területén) mintegy 300-350 templom állhatott. Ezek legnagyobb része a mongol invázió idején pusztult el, erre a sorsra jutott az egykori település is. Ezt követően évtizedekig tartó lassú fejlődés következett, ekkor épült fel e gótikus templom, és a körülötte fekvő kun falu. Később a mohácsi csata, majd a török hódoltság idején hatalmas pusztulási hullám következett, ennek eredményeként a teljes Felső-Kiskunság néptelenné vált.

Az elhagyott templomromok a 18. századtól, mint értékes építőanyag-bányák funkcionáltak. Mizse határában öt olyan templomról tudunk, melyet szinte az utolsó kőig, tégláig elbontottak, az elhordott kövek tanyákban, melléképületekben pihennek azóta is. Az elbontott épületmaradványok nemcsak a történeti tájból, de a népemlékezetből is kitörlődtek. Az ország legnagyobb megyéjében, a 8400 négyzetkilométer kiterjedésű Bács-Kiskunban mindössze csak 4 fennmaradt romtemplomról van tudomásunk. Az elmúlt kétszáz év aktív tájátalakítása, az épületek „újrahasznosítása” szinte műemlékmentessé változtatta a megyét.

A romterületen 1930-ban és az 1990-es években végeztek régészeti kutatásokat. A feltárások, a beazonosított alaprajzi forma és a falszövet jellege alapján a templom építésének idejét a 14-15. századra datálták. Az előkerült boltív-töredékek arra utalnak, hogy a templomot a 15. század végén beboltozhatták. A keletelt, gótikus rom egyhajós, a hajóval azonos szélességű szentélye sokszögzáródású. A szentély északi oldalán a szentségtartó fülke maradványa, a szentély négy szögletében pedig az egykori boltindítások fészkei láthatók. A külső oldalon a lábazat végigfutott a támpilléreken is. A templomot (a helyi darázskőnek nevezett) lyukacsos réti mészkőből építették. A külső és belső falköpeny faragott kváderkövekből áll, a falmagot kisebb, összecementálódott kövek alkotják.

A 2010-es években a Mizseszállása faluból, a közösségi régészeti kutatások keretében jelentős mennyiségű fémlelet került elő. A hétköznapi élet különféle tárgyai (patkók, vastárgyak, érmék, ékszerek, pecsétnyomók) mellett megtalálták a tatárjárás előtti magyar, a későbbi kun falu egyházának emlékeit. Előkerült egy méretes harang töredéke, illetve az egykori körmeneti kereszt korpusza, melyet ünnepek alkalmával körbe hordoztak a faluban.

Rom-mentés

A Pusztatemplom szakszerű felújítása régóta az itt élő közösség egyik fontos célja volt.  Az elmúlt évtizedek során több rommentő próbálkozás is elhalt, meghiúsult, ezért is volt időszerű és jelentős a ROM Vándor program felkarolása.

A középkori templomrom állagmegóvásához kapcsolódóan több előzetes vizsgálat is készült, az előkészítési fázis keretében megtörtént:

• a teljes külső-belső falazat (3D pontfelhő, ortofotó) felmérése;
• a műemlék tégla- és habarcs (szilárdság) paramétereinek anyagvizsgálata;
• a tartószerkezeti számításokhoz szükséges régészeti feltárás kiértékelése.

ROM Vándor

A műemlék építészeti koncepciója a komplex vizsgálatok eredményeire épült. Elsődleges tervezési cél volt a romemlék szakszerű műszaki felújítása, a műemlékben rejlő esztétikai és történeti értékek, valamint a költői rom és a táj harmonikus viszonyának megőrzése, illetve a szakrális tartalom „mértéktartó” kiemelése. Minden rom öltözteti a tájat, sajátos töredezettségével díszíti a látképet, egy horizont természetes sziluettjét. A Pusztatemplomra ez különösen igaz, szoborszerű tömegével, különleges kőtípusával valódi ékszere az alföldi síkvidéknek.

Az állagmegóvó helyreállítási munkák részeként megtörtént a falrepedések összevarrása, a falkoronák vízelvezetése, a kiomlások visszafalazása, a lepusztult felületek konzerválása és az eredeti vakolatfoltok restaurálása. Az épület szakrális funkcióját a kihelyezett kovácsoltvas kereszt és az egykori gerendafészkekben elhelyezett mécsestartók jelzik.

A helyreállítás hírére a helyi közösséggel egy különösen megható összefogás bontakozott ki. Több civil lakos olyan lyukacsos réti mészköveket adományozott, amelyből vélhetőleg egykor a templom falait építették. Minden egyes adomány-kő beépült a kivitelezés során. Ki tudja? A századok során széthordott kövek valamelyike talán most került vissza eredeti helyére, megsegítve az épített örökségünk fennmaradását, tovább örökítését.

A korábbi ROM Vándor helyszínekhez hasonlóan a műemlék fizikai megóvása mellett itt is alapvetés volt, hogy a felújított romemlék egyfajta spirituális térként, kontemplatív- és imahelyként is szolgálhasson, megsegítve a személyes elmélyedést, elcsendesedést, megszólítva a „tudatos” fiatalabb generációt. Ez a koncepció jól illeszkedik az elmúlt évek utazási trendjeihez, mint az ökoturizmus, a zero waste, slow-, vagy urbex mozgalom.

Sok száz éves templom- és kolostorromjaink jelentős része kevéssé ismert, sajnos nincsen rendszerszintű állami szándék és anyagi forrás megóvásukra, ennek hiányában különleges közkincseink méltatlanul pusztulnak, fennmaradásuk veszélyeztetve van. Ezek az épületmaradványok nem csupán védett műemlékek, hanem 1000 éves kulturális emlékezetünk mementói, történelmünk egy-egy pótolhatatlan darabjai.

Romünnep

A megújult műemléki helyszínt sajtónyilvános ünnepség keretében került átadásra. A rom avatásán beszédet mondott: Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. alapító-vezérigazgatója, Fekete Zsolt, Lajosmizse város polgármestere, dr. Pánya István, a Kecskeméti Katona József Múzeum földrajzkutatója, valamint Belecz Péter, a ROM Vándor programigazgatója. A templomrom “megáldását” Süveges István plébános celebrálta.

„A lajosmizsei Pusztatemplom szakszerű állagmegóvása már a hetedik olyan műemlék, amelyet vállalatunk közcélú társadalmi szerepvállalásának részeként megmentettünk. Ennek a munkának a jelentőségét különösen felértékeli, hogy a térségben a történelmi pusztítások miatt alig maradt középkori szakrális épített emlék, ezért minden megmentett és visszaépített kő, minden helyreállított részlet pótolhatatlan értéket képvisel. Ez a 14. századi műemlék mostantól újra a helyi közösség identitásának erős pillére és egyben új turisztikai célpont.” – mondta Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. alapító-vezérigazgatója.

„Közcélú értékmentő programunkkal szeretnénk a társadalom figyelmét ráirányítani – az államilag támogatott várromjaink mellett – a középkori műemlékeink pusztuló értékeire. Egyfajta mozgalomként képviselve és népszerűsítve egyetemes kultúránk mementóit, a poétikus templomromjainkat.” – mondta el Belecz Péter, a ROM Vándor programigazgatója.

A környezeti munkák részeként, a vállalat önkéntes munkatársai 12 db csepleszmeggyfát ültettek el a romhoz vezető bekötő út mentén. Továbbá, egy nagyméretű, (tölgyfából készült) asztal és pad került elhelyezésre a romterületen. A kültéri bútoregyüttes méltó és kényelmes pihenőhelyet biztosít a műemléket felkereső vándorok számára.

A 2026-os helyreállítást 100%-ban a Market Építő Zrt. finanszírozta, koordinálta és kivitelezte, ennek során a Market Csoport komplex építőipari tudását és szolgáltatási palettáját használta fel: a kutatásoktól, az engedélyeztetésen át egészen a kivitelezésig, minden munkafázist „házon belül”, illetve szoros partneri együttműködésben valósított meg. A ROM Vándor program egyszerre elkötelezett a műemlékvédelem, a közérdekű értékmentés, a különleges vállalati társadalmi felelősségvállalás és a valódi közösségépítés mellett.

ROM Vándor 07. / Lajosmizse, Pusztatemplom
Fővállalkozó, a projekt 100%-os finanszírozója: Market Építő Zrt.
Programigazgató: Belecz Péter
Projektvezető: Krenn Tamás
Építésvezető: Szabadosi Tamás
Műszaki előkészítő: Jung Ágnes
Szponzorációs és CSR-vezető: Nagy Edit

Partnerek:
Tervezés: Kelemen Bálint, vezető építész tervező (KÖZTI Zrt.)
Építész munkatárs: Molnár Kata (KÖZTI Zrt.)
Tartószerkezet: Váczi Péter (KÖZTI Zrt.)
Anyagvizsgálat: BME / dr. Fenyvesi és Társa Kft.
Tudományos dokumentáció, régészet: Arnóth Ádám
Restaurátor: Bánfi Gábor
3D pontfelhő, ortofotó: Szappanyos Tibor / Kvalitron Kft.
Műemléki habarcs: MAPEI Kft. / Mape-Antique Allettamento

A ROM Vándor program hetedik állomásaként újult meg a 14. századi Pusztatemplom
A ROM Vándor program hetedik állomásaként újult meg a 14. századi Pusztatemplom
Ahol a puszta visszakapta templomát – a Market ROM Vándor értékmentése Lajosmizsén (x) | National Geographic
A vándor alföldi romra talált | Országút

Képanyag források:
ROM Vándor projekt csapat
Építéstörténeti tudományos dokumentáció és értékleltár (KÖZTI Zrt., 2026)
Kecskeméti Katona József Múzeum (Operatív és Régészeti Osztály)
Gulyás Attila